Senki nem szereti az elhamarkodott kritikusokat. Azokat, akik pillanatnyi hangulatukban egekbe emelnek vagy porba taposnak. Vagy akik nem elég precízek. Vagy akik július 6-án kijelentik nagy merészen, hogy megvan az év albuma számukra és egy hét múlva már felül is írják a véleményüket. Na, én most pont erre kényszerülök. Mert imádom a The Moon and the Nightspirit sámánok korába repítő zenéjét. Imádom. De emögött az album csak másodikak lehetnek minden jóakaratom ellenére.
Palya Bea neve feltehetően nem ismeretlen a magyar népzenét kedvelők számára. Nálunk a gimnáziumban volt minden évben osztályok közti énekvereseny (amit az osztályom szokott megnyerni mindig :) ), ahol népdalt is kellett énekelni mindig. Namost, a volt osztályfőnököm ilyen alkalomra hozta be Palya Bea néhány feldolgozását. Tetszett is, jó is volt, de rajongó nem lettem. Aztán ma délelőtt belefutottam ebbe az albumba, miközben népzenét kerestem a neten. Beszereztem. Ez zenei téren életem egyik legjobb húzása volt!
Ami rögtön egyedi, hogy az albumon nincs hangszeres kíséret. Szinte semmi (néha egy-egy ritmushangszer azért befigyel). Csak ének. A ritmust az énekesnő tapsolással, csettintgetéssel tartja fenn. De az az ének... egyszerre hagyománytisztelő és pimasz, megérintő, megható és nevetésre ösztönző és végtelenül személyes. Az embernek az az érzése támad, hogy az énekesnő ott áll mellette és csak neki énekel.
A lemezen váltakoznak a népdalok és Bea saját szerzeményei, ezzel is garantálva a változatosságát és frissességét az albumnak. Egy szóval összefoglalva: gyönyörű! Épp ezért én ezt az albumot eredetiben meg fogom rendelni, pedig ezt igencsak ritkán teszem meg. De ez a lemez megérdemli. Ezt javaslom mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a magyar népzene iránt.
Hogy mi ebből a tanulság? Soha ne jelentsd ki az év közepén semmiről, hogy ez az év akármije. Mert senki nem szereti az elhamarkodott kritikusokat.
Palya Bea neve feltehetően nem ismeretlen a magyar népzenét kedvelők számára. Nálunk a gimnáziumban volt minden évben osztályok közti énekvereseny (amit az osztályom szokott megnyerni mindig :) ), ahol népdalt is kellett énekelni mindig. Namost, a volt osztályfőnököm ilyen alkalomra hozta be Palya Bea néhány feldolgozását. Tetszett is, jó is volt, de rajongó nem lettem. Aztán ma délelőtt belefutottam ebbe az albumba, miközben népzenét kerestem a neten. Beszereztem. Ez zenei téren életem egyik legjobb húzása volt!
Ami rögtön egyedi, hogy az albumon nincs hangszeres kíséret. Szinte semmi (néha egy-egy ritmushangszer azért befigyel). Csak ének. A ritmust az énekesnő tapsolással, csettintgetéssel tartja fenn. De az az ének... egyszerre hagyománytisztelő és pimasz, megérintő, megható és nevetésre ösztönző és végtelenül személyes. Az embernek az az érzése támad, hogy az énekesnő ott áll mellette és csak neki énekel.
A lemezen váltakoznak a népdalok és Bea saját szerzeményei, ezzel is garantálva a változatosságát és frissességét az albumnak. Egy szóval összefoglalva: gyönyörű! Épp ezért én ezt az albumot eredetiben meg fogom rendelni, pedig ezt igencsak ritkán teszem meg. De ez a lemez megérdemli. Ezt javaslom mindenkinek, aki kicsit is érdeklődik a magyar népzene iránt.
Hogy mi ebből a tanulság? Soha ne jelentsd ki az év közepén semmiről, hogy ez az év akármije. Mert senki nem szereti az elhamarkodott kritikusokat.
Palya BeaSzámlista:
1. "Hallgatóim" 0:30
2. "Elment a madárka" 4:51
3. "Szép szemű szeretőm" 5:17
4. "Szépen veri az eső a virágot" 3:55
5. "Az ördög meg a vén dög" 1:29
6. "Lábam alá hosszú utat" 4:33
7. "Csillagtalan setét éjjel" 2:50
8. "Anyám, anyám, édesanyám" 2:36
9. "Az elérhetetlen férfi" 1:44
10. "Mindenkinek kurv'anyja" 3:52
11. "Macskatangó" 4:18
12. "Szülésdal" 3:27
13. "Az én piros vérem" 3:50
14. "Rózsa" 4:31
15. "Úgy elmegyek rózsám" 3:00
16. "Szól a kakas már" 3:10
17. "Megmondók" 2:50
18. "Tata nótája" 2:55
Letöltés
Ha nem nagy gond, a link már nem él, de szeretném letölteni az Egyszálének albumot, ezért ha lehetséges tedd fel újra valamelyik élő tárhelyre. Üdv: Adri
VálaszTörlés