Hadszíntér - The War Zone

(kisebb spoilerek előfordulhatnak, bár igyekszem kerülni a történet lelövését)

A cím alapján az ember feltehetőleg egy harctérre, háborúra, ropogó gépfegyverekre, lánctalpak csörrenésére asszociál. Ezúttal tévesen.

A film egy négyfős családot mutat be, akik nemrég költöztek el Londonból, a nyüzsgő világvárosból, egy Isten háta mögötti, Devonshire-i házba. A hatalmas, nyitott tér azonban furcsamód inkább kelti a bezártság és elszigeteltség érzését itt, mint a szabadságét. A család első ránézésre teljesen átlagos, mindennapi, de jobban megfigyelve már a film elején érezhető egyfajta elfojtott feszültség. A 15 éves Tom a barátait hiányolja, az apa ingerlékeny, az anya pedig éppen szülni készül, stb.

Aztán egy nap a vásárlásból hazaérkező Tom meglát valamit a ház egyik ablakán benézve, ami teljesen ledöbbenti és megváltoztatja az életét. A feszültséget fokozza, hogy a kamera csak Tom reakcióját mutatja, az azt kiváltó eseményt nem. Ez a késleltetés és a belőle fakadó bizonytalanság a fokozza a feszültséget, a komor időjárás és a méltóságteljesen komoly környezet már csak hab a tortán.

Ami a színészi teljesítményt illeti, az egész egyszerűen zseniális. Nincsenek túljátszások, vagy éppen "fapofával" lereagált helyzetek. Nincsenek túldramatizált vagy valóságtól elrugaszkodó jelenetek. Minden teljesen valósághű és életszagú. És pont ez az, ami a filmtörténet egyik legsokkolóbb filmjévé teszi ezt az alkotást. Aki úgy gondolja, hogy csak véres gyilkosságokat tartalmazó film lehet brutális vagy felkavaró, az határozottan meg fog lepődni.

A film egyébként meglehetősen naturálisan mutatja be az eseményeket, nem rejti el az érzékenyebb részleteket, szóval bizonyos erősségű gyomor azért kell egyik-másik jelenet megtekintéséhez. Bár hangsúlyoznám ismét: nem véres brutalitásra kell gondolni, sokkal inkább pszichológiai jellegűre.

A film Alexander Stuart hasonló című regényéből készült (a forgatókönyvet is ő írta) Tim Roth rendezésében. A könyvhöz ezidáig nem volt szerencsém, de ezen a lehető leghamarabb szeretnék változtatni, miután a belőle készült film eddigi életem egyik legemlékezetesebb filmélményével gazdagított.

Szereposztás:

Ray Winstone (Apa)
Lara Belmont (Jessie)
Freddie Cunlife (Tom)
Tilda Swinton (Anya)
Colin Farrel (Nick)
Aisling O'Sullivan (Carol)
Kate Ashfield (Lucy)
Megan Thorp (Alice baba)
Kim Wall (Bárpultos)
Annabelle Apsion (Nővér)

A DVD/VHS kiadás hivatalos előzetese

Letöltés /Download
Megtekintés (angol szinkron, felirat nélkül) / Watch it (English language, no subs)

Letöltés (magyar szinkronnal, felirat nélkül)
Megtekintés (magyar szinkronnal, felirat nélkül)

GemCraft - Chapter Zero: Gem of Eternity

Flashjátékok. A casual játékosok Mekkája. Általában öt perc alatt megunhatók/kijátszhatók és felejtősek. De nem ez.

Besorolás tekintetében a tower defense kategória igen népes táborát gyarapítja. Minden ilyen játék ugyanazokat az elemeket tartalmazza jellemzően. Mindig van egy központi valamid (erőd/ház/mágustorony/hamburgeres bódé), amit - különböző őrlények/eszközök idézésével/építésével - meg kell védened a gonosz ellenséges hordáktól, akik jól látható, fix útvonalon érkeznek. Ezek az elemek megtalálhatók a GemCraft-ban is.

A világtérkép. Ha egy harctér fölé visszük a kurzort, részletes információkat láthatunk az adott pályáról.

Hogy akkor mi benne a különleges? Egyrészt itt nem egy-két pálya van, hanem több tucat, mindegyik jól felépítve és a többségük más-más taktikát követel. Ezen túlmenően itt a védekezést különböző hatású ékkövekkel és azok kombinációival oldhatjuk meg. Mindegyiknek van támadóértéke, de a speciális tulajdonságok különböznek: van itt mérgező, elektromos sokkot osztó, lassító, páncéltörő és egyéb specialitású ékkő. Ezek kombinálása kiváló lehetőséget ad a taktikázásra, ami bizony elengedhetetlen a győzelemhez a későbbi pályákon. A játék ugyanis nem könnyű.

Megtanulható képességek. Szintenként 5 pont nem sok, de képesség-pontok bármikor újra eloszthatók, így alkalmazkodni tudunk egy-egy pályához. A jobb felső sarokban levő korlátozás elkerülése végett az Armor Games honlapján érdemes játszani a játékot. (Ezt linkeltem be.)

Szintén ügyes húzás a szintfejlődés beépítése: a szörnyek gyilkolásáért kapott tapasztalatot felhasználhatjuk a manánk növelésére (egyben szolgál életpontként - elfogy => kampec - és univerzális fizetőeszközként - csapdák/tornyok építése, ékkövek idézése, stb.), egyes ékkőtípusok erősítésére, páncélzat kialakítására (a mágustornyot elérő szörnyek kevesebbet sebeznek), miegymásra. Plusz ahogy szintet fejlődik a játékos, úgy nyílnak meg a különböző játékmódok. Ebből tudomásom szerint 12 van, 9 amelyik minden pályán elérhető és három speciális:

Normal: Jönnek a szörnyek, gyakd le őket! Semmi extra. Ezt a módot kell először megcsinálni egy-egy pályánál, a többi játékmódot csak ezután lehet elérni. (nincs feltétele)

Sudden Death: Ha egy szörny is eléri a játékos tornyát, az azonnali bukást eredményez. (8. szint)

Endurance: Húzd ki minél tovább. A hullámok folyamatosan jönnek (egyre erősebbek), amíg csak ki nem irtanak. Elvileg 510 hullámot ír ki az ilyen pályák végén, szóval elvileg az az összes, de egész egyszerűen lehetetlen odáig kihúzni, nekem eddig még az ötvenedikig sem jött össze. (16. szint)

Heroic: 20%-kal több és 40%-kal erősebb szörny jön. Óriás szörnyek nem jönnek, de cserébe plusz két hullámot kell kibírni. (24. szint)

Swarm: Csak swarm típusú hullámok jönnek (értsd: gyenge szörnyek jönnek, de iszonyatosan nagy mennyiségben). 60%-kal több szörny jön a Normal módnál. (32. szint)

Time siege: Normal mód, csak ezúttal időre. Ha az idő lejártáig nem fejezed be a pályát, buktad. Emiatt szinte minden hullámot korábban kell behívni, így a hullámok egymásra torlódnak, ami az utolsó hullámoknál már elég masszív tömeget eredményez. (40. szint)

Bleeding Edge: 60%-kal több szörny 80%-kal több életponttal minden hullámban. Óriás szörnyek nem jönnek, de a Normal módhoz képest négy hullámmal többet kell túlélni. (48. szint)

Carapace: Csak páncélos szörnyek jönnek, brutálisan megnövelt páncélzattal és a Normal módhoz képest duplázott mennyiségben, de csökkentett sebességgel. 6-tal több hullám jön. Tapasztalatom szerint piszok nehéz játékmód. (56. szint)

Arcane: Normál módhoz képest 80%-kal több szörny duplázott életponttal. Óriás szörnyek itt sincsenek, de 8 hullámmal többet kell túlélni. És ha ez sikerül is, a végén elindul feléd egy Arcane Guardian, ami ugyan csigalassú, de iszonyatos mennyiségű életponttal és páncélzattal rendelkezik, és ha eléri a tornyodat, akkor csak több ezer pontért lehet pálya kiindulópontjára visszaűzni, ha nincs ennyid, buktad. A legnehezebb játékmód. (64. szint)

A három spéci mód:

Arcane Guardian level: Külön pályákat jelent, amiken nincs más játékmód. Először le kell győzni a szörnyeket, de mielőtt az utolsót is levered, le kell rombolni az Arcane lock nevű épületeket. Ha ezt nem teszed meg, a szörnyek elpusztulása után ezek aktiválódnak és azonnal megölnek. Ha megteszed, akkor érkezik egy Arcane Guardian (több tízezres életponttal és gyakorlatilag sérthetetlenséget adó páncélzattal) és egy rakás segítőszellem. Ez utóbbiak kiirtásával az Arcane Guardian páncélzata lecsökken, így legyőzhetővé válik. Egy-egy ilyen pálya egy-egy területről a kijárat, felfogható boss-fightnak is.

Gem of Eternity level: A játék utolsó pályája, saját játékmóddal, ami hasonlít az Endurance módhoz, annyiban, hogy a szörnyek végtelen számú hullában érkeznek. A lényeg, hogy 7 darab hetes szintű ékkövet kell a pálya közepén levő Gem of Eternity-re dobni, hogy megszerezhesd. Ha ez sikerül, az azonnali győzelmet jelen és ez megnyitja a Beyond Corruption játékmódot minden normál pályán.

Beyond Corruption: Minden pálya kezdetén kapsz 6 darab ötös szintű ékkövet, azokon túl, ami alapból járna. Ez ugye elég nagy előnynek tűnik, de szükség is van rá. Ez a játékmód ugyanis rendkívül nehéz. Normál módhoz képest duplázódik a szörnyek száma, ráadásul életpontjaik száma az eredeti értéknél 150%-kal nő. Óriás szörnyek nincsenek itt sem. Viszont legalább 10 hullámmal többet kell túlélni. Azért írom, hogy legalább, mert ilyen módban elért győzelem után 2-vel nő a ráadásnak érkező hullámok száma.

Tudnék még mit írni, de minek? Ennyiből mindenki el tudja már dönteni kell-e ez neki vagy nem. Én javaslom a kipróbálását, mert hangulatos és jó játék, bár elég időrabló. (Menteni lehet, szóval nem kell - nem is lehet - egy szuszra végigjátszani.)

Link a játékhoz. / To play this game, click here!


A legelső pálya végigjátszása.

The Highwaymen - Highwayman

A '80-as évek vége és a '90-es évek eleje a nagy változások kora volt. Összeomlott a Szovjetunió, véget ért a hidegháború, felrobbant a csernobili atomerőmű, áttörések történtek az űrkutatásban. De a zene terén is komoly változások voltak: ekkoriban alakultak vagy kezdték meg térnyerésüket olyan műfajok, amik ma uralják a a mainstream médiát (techno, trance, hip-hop, pop) . Amerikában pedig zuhanni kezdett a zeneipart addig szinte uraló country népszerűsége. Ezért összeállt az USA-ban egy olyan country együttes, amely négy, külön-külön is legendás country zenész-énekest foglalt magába, konkrétan: Waylon Jennings, Willie Nelson, Johnny Cash és Kris Kristofferson. 1985-ben alakult meg és 1995-ig volt együtt az együttes több stúdió- és koncertalbumot produkálva. Az együttesnek természetesen elképesztő sikere lett (tenném hozzá: maximálisan megérdemelten) a kialakuló trendek ellenére is.

Ahogy a wikipédiás életrajzokból is kiderül, az egykori négy tag közül ketten (Johnny Cash és Waylon Jennings) sajnos már nincsenek köztünk, így a The Highwaymen-nek végleg vége, soha nem egyesülhetnek újra. Ennek ellenére érdemes megismerkedni az albumaikkal, aki esetleg nem tette meg eddig, mivel a countryzene legjobbjairól van szó.

Ez az album 1985-ben jött ki és a formáció nyitóalbuma volt. "Pass around the bottle boy, let's talk about old times!" Ez a mondat a Welfare Line dal szövegéből van és kitűnően jellemzi az egész album hangulatát, témáját. Visszatekintés ez az album, néha a szerzők saját múltja felé, de leginkább egyfajta keserédes vadnyugat-búcsúztató. Kicsit szomorkás, kicsit játékos, kicsit vidám, de mindig energikus, a dallam pedig pillanatok alatt az ember fülébe mászik, jó hallgatni újra és újra.

Legendás zenészek fülbemászó és ellazító dallamai, keserédes szövegekkel. Ezt kínálja ez az album és ez elég is (nekem mindenképpen) ahhoz, hogy újra és újra meghallgassam. Aki csak egy kicsit is vonzódik a countryzene felé, az mindenképpen tegyen vele egy próbát. Nem fog csalódni.

Számlista:

1. "Highwayman" 3:00
2. "The Last Cowboy Song" 3:08
3. "Jim, I Wore a Tie Today" 3:20
4. "Big River" 2:45
5. "Committed to Parkview" 3:18
6. "Desperados Waiting for a Train" 4:34
7. "Deportee (Plane Wreck at Los Gatos)" 3:45
8. "Welfare Line" 2:34
9. "Against the Wind" 3:46
10. "The Twentieth Century Is Almost Over" 3:33

Letöltés


A Highwayman című szám eredeti videoklipje.

I'm In A Coffin - One Final Action

Az I'm In A Coffin egy fiatal amerikai együttes; 2008-ban alakultak, műfajilag a suicidal black metal-hoz sorolhatóak.. Kihoztak két demólemezt: Buried Alive és Lightless / Hopeless. A One Final Action az első teljes hosszúságú lemezük.

Ez a lemez igencsak depresszív és súlyos hallgatnivaló, bár ezt már eleve a műfaj is garantálja. A dalszövegek a legmélyebb depresszióról, az önutálatról és az öngyilkosságról szólnak. Ez önmagában semmi újdonságot nem jelent, hiszen nem egy black metal együttes dolgozik hasonló témákkal. Ami azonban teljesen egyedivé teszi ezt, az az énekes: a súlyosan depresszív szöveget a sírás/hörgés/sikoltozás tudatmarcangoló keverékével adja elő, amivel szinte tapinthatóvá válik az a végletekig elkeseredett és depresszív hangulat, amit a szöveg áraszt. Anno a Queen Who wants to live forever? című száma valódi öngyilkossági hullámot váltott ki megjelenésekor. Meggyőződésem, hogy ha ez az album valaha lejátszásra kerülne valamelyik mainstream médiában, akkor minden idők legdurvább öngyilkosság-hullámát váltaná ki. Ennél fogva instabil lelki állapotú vagy depresszív emberek kerüljék el messze. Aki azonban a black metal rajongó, vagy csak szereti a sötét hangulatú zenét, azokat csak biztatni tudom: ennél depresszívebb zenét szerintem nem találnak sehol.

Dalszövegek megtalálhatók itt. / For lyrics click here!

Számlista:

1. "I'm a Weapon Against Myself" 07:30
2. "Wrist Deep in Depression" 04:04
3. "A Taste of the Abyss" 05:20
4. "Vein Deep in the Solution" 06:29
5. "Finally Happy" 03:18
6. "Corpses in Living Masks" 05:45
7. "Seas of Dead Infinity" 04:02
8. "Chapter V" 04:50
9. "Life is My Coffin (One Final Action)" 10:03

Letöltés

Funkciók, újdonságok, tervek

A blognyitás óta benyomorgattam ide néhány új funkciót, úgyhogy írnék is egy összegzést.

Ami már van...

Google kereső:

A blogomon, a linkelt oldalakon és a weben egyaránt kereshető vele bármi, anélkül, hogy el kellene hagyni a blogot. Nem részletezném, nem létezik, hogy valaki nem tud keresőt használni. :)

Linkek:

Az általam gyakran látogatott, hasznos oldalak linkjei. Feltehetőleg ez még bővülni fog. Minden oldal nem kerül be ide, egyrészt mert egy részének semmi köze nincs a blogom témáihoz, másrészt, mert van, amit mindenki ismer. (Teszem azt YouTube.)

Látogató-számláló:

Ezzel volt a legtöbb macera igazság szerint eddig. A jelenlegi (most már minden bizonnyal végleges) verzió a harmadik. Az első nem úgy működött, ahogy azt vártam, a másodikról az egy hónapos próbaidő lejártával derült ki számomra, hogy nem ingyenes és a továbbiakban fizetnem kéne. Ez ingyenes is, jó is. A színével nem vagyok elégedett, szóval a mai nap folyamán azt még állítgatom. Ezért, lehet, hogy a mai látogatók száma még elveszik, de holnaptól már nem módosítok rajta, onnantól elvileg működni fog.

English Translation:

However most of the viewers of my blog are Hungarian (or at least are using the net from Hungary), there are some visitors from other countries as well according to the counters. I offer to translate any of my articles in my blog, if they request it. If you would like a translation, then all you have to do is sending me an e-mail to warfoki@hotmail.com or leave a comment about the article you want me to translate. I will publish the requested translation on my blog as soon as I am done with it. If you would like to get an e-mail alert when it's done, then give me an e-mail address and I will inform you. I of course cannot guarantee you a grammatically perfect translation, but I will try to minimalise the number of mistakes.

... és ami még csak lesz.

Videosáv:

Időnként felrakok egy-egy fényképeimből készült videót a YouTube-ra. Lényegében zenei háttérrel megspékelt diavetítésről van szó, ritkább esetben tényleges videóról. Ez utóbbiak minősége általában némi kívánnivalót hagy maga után, mivel kamerám nincs, csak fényképezőm. Ráadásul az is csak egy hobbigép, semmi professzionális. Lényeg, hogy ezekből a videókból a három legfrissebb thumbnailje kerülne ki egy oszlopban ide, amire rákattintva megtekinthető lenne videó. Próbáltam korábban ezt kirakni, mert van erre a blogspotnak egy egyszerűen kezelhető funkciója, de volt vele némi probléma. Ha ezt megoldottam valahogy, akkor rögtön kikerül ide.

Szerkesztés [2009. 06. 22.]: Ez már van. Eredetileg a jobb oldali menübe szerettem volna rakni, de a videók megnyitásakor volt némi probléma. Konkrétan az, hogy ha a videósáv mellett - a tőle levő balra cikkben - volt egy videó beágyazva, akkor a videosáv bármelyik eleme, a megnyitás után, a cikkbe ágyazott videó mögött jelent meg, ami így (részben, vagy egészben) kitakarta azt. Nem jöttem rá a megoldásra, így a blog aljára tettem a videosávot, ahol nincsenek beágyazott videók, mintegy megkerülve ezzel a problémát.

Szótár:

Szinte minden szubkultúrának megvannak a maga kifejezései. Ezek a legtöbbször angolból áthozott mozaikszavak, kifejezések. Például egy videójáték-rajongónak valószínűleg ismertek az FPS, RPG, MMO és egyéb kifejezések. Egy témával csak most ismerkedőnek viszont már nem biztos. Ezért a közeljövőben egy ilyen szómagyarázó bejegyzést fogok létrehozni, amibe mindig beleszerkesztem a legutóbbi cikkben használt "szakkifejezések" jelentéseit. Címkéit is ennek megfelelően frissítem.

Szerkesztés [2009. 07. 10.]: Már van. Újra és újra frissíteni fogom, amint van valami, ami szerintem magyarázatra szorulhat. Ha kimaradt valami, akkor küldhetsz e-mail-t vagy kommentálhatsz nyugodtan és kiegészítem, de a Google valószínűleg hamarabb válaszol, mint én.

Reklám:

Nem kell megijedni, egyelőre szó sincs reklámok beillesztéséről. A jelenlegi látogatottság mellett nem érné meg egész egyszerűen, arról nem is beszélve, hogy a látogatók többsége feltehetőleg AdBlock-kal felvértezett Firefoxot használ. Azonban, ha bekövetkezne az a valószínűtlen esemény, hogy a blogom népszerű lesz és napi többtucat ember nézi meg átlagban (a jelenlegi napi egy-kettővel szemben), akkor valószínűleg élni fogok a Google AdSense adta lehetőséggel. Ez annyit tesz, hogy oldalanként maximum három helyre rakhatok ki hirdetési felületet, amire ha az olvasó ráklikkel, az nekem jó, mert némi minimális összeg cseppen belőle, amit majd - jó esetben - valamikor hónapok múlva megkapok. Más reklámot nem teszek be, szóval nem kell az ilyen idegbeteg sebességgel villogó "Ön a 999 999. látogató! Kattintson ide!" jellegű baromságoktól tartani, az AdSense - elvileg - nem tesz be ilyet. Ha mégis, akkor törlöm a rákba az egészet. De mondom, ez egyelőre amúgy sem lehetőség, mert értelmetlen volna.

Felmérés:

Egyelőre ez sem esedékes még, de a nyár vége felé, miután megtömtem cikkekkel a blogot, már előfordulhat. Megkérdezem például, hogy továbbiakban milyen témáról írjak. Esetleg, hogy egy adott szerző/rendező/író további munkái érdeklik-e az olvasókat. Egyelőre azonban van téma bőven, csak időm nincs. Ez változni fog, ha végre túl leszek az érettségi utolsó felvonásán, a magyaron.

Útibeszámoló:

A Blognyitóban ígértem útibeszámolókat is. Egynek a témája már megvan: május elején sikerült egy buszos csoport túra keretében kijutnom Londonba és környékére pár napig, illetve útba ejtettük Belgium két városát is. Erről az élménybeszámoló félkész állapotban van, illetve mialatt ezt a bejegyzést írom is folyamatban van a több gigabájtnyi képanyag feltöltése. Ez eszement sokáig tart, lévén 1 Mb/sec-es netkapcsolatom van, amivel másodpercenként mindössze 13 kilobájtot tudok feltölteni. (aki nem értené az átváltást: 1024 kilobájt = 1 megabájt, 1024 megabájt = 1 gigabájt) A vicc az lesz, ha esetleg kemény 0 darab letöltéssel fog kihalni a rapidshares link. Aki esetleg rendszeresebben jár erre, az nyugtasson meg, hogy nem! :)

Szerkesztés [2009. 07. 18.]: Az eredeti terveimmel ellentétben nem egyben kerül ki az egész, hanem napokra lebontva. Ennek fő oka az, hogy túl hosszú lenne egyben. Képeket illusztrációként nem raktam a bejegyzésekbe egyelőre, mert úgyis letölthető az összes. Ettől függetlenül beszúrogatok egy-kettőt illusztrációnak, de nem sokat, mert egy kisebb örökkévalóság míg a 3-5 megabájtos képek felmennek a blogspotra.

Szerkesztés [2009. 08. 23.]: A letöltési linkek egy része behalt, így használhatatlanná téve a többit is. Még egyszer nem szenvedek meg a feltöltéssel, így mégis az illusztrációként használt képek cikkekbe ágyazása lesz a megoldás.

Új bejegyzések:

Ez egyértelmű. Annyit jegyeznék itt meg, hogy nyáron igyekszem naponta, kétnaponta jelentkezni valamilyen új bejegyzéssel, legyen az film, játék vagy zene. Mostanában inkább a kéthetente egyszeri gyakoriság dívott, de mentségemre legyen mondva, hogy az utóbbi két hónapom elég mozgalmasra sikeredett.

Saját írásaim közzététele:

Szabadidőmben időnként szoktam novellákat írogatni. Nyáron az sincs kizárva, hogy mint társszerző közreműködök egy novelláskötet írásában/kiadásában. Erről egyelőre nem mondok többet, mert vagy összejön, vagy nem, feleslegesen önreklámot meg nem csinálok. Ha ez esetleg sikerülne, akkor ez lenne az első alkalom, hogy nyomtatott formában megjelentetek valamit. Ha sikerül, akkor itt is reklámozom egyet a dolgot, az teljesen biztos. :) Aki esetleg az eddigi írásaimra kíváncsi, az kattintson rá a Dark Corners linkre, ott fenn vannak.

Omega - Babylon

Az Omega hazánk egyik leglegendásabb és egyértelműen legöregebb együttese. 1962-ben alakultak, akkor még más felállással ugyan. Ma, 2009-ben így az együttes 47 éves és még mindig aktív! Ezzel legjobb tudomásom szerint ők és a Rolling Stones (egy évben alakultak) a világ legöregebb, még aktív együttesei. Kóbor többször is kijelentette, hogy amíg Mick Jagger-ék nem hagyják abba, addig ők sem. Nos részemről természetellenesen hosszú életet kívánok mindkét együttes tagjainak egyaránt!

Az Omega 1962-ben.

A Babylon 1987-ben jött ki, azaz két évvel idősebb nálam. Ez azonban semmit nem von le az értékéből. Az Omega legjobb tudomásom szerint egyszer sem csinál olyan albumot, aminek egybefüggő történet képezte az alapját (mint például ugye az Ayreon esetében), azonban a legtöbb albumuk mégis egy-egy koncepció, számokat összefogó közös téma köré épül. Jelen album esetében itt a hitet tudnám említeni, mint közös pont. Aki ebből kapásból bigott vallásosságra vagy keresztény rock-ra asszociálna, ne tegye: bár tartalmaz keresztény ikonokat nyomokban, de messze nem az itt a lényeg.

Az Omega ma.

A számok egyébként külön-külön is remekbe szabottak, de szerintem egyértelműen kiemelkedik a Hajnali óceán, ami egész egyszerűen mestermű. Az együtteshez egyébként később minden bizonnyal vissza fogok még térni, mivel a hazai rockzene megkerülhetetlen ikonjai ők, akiken nemzedékek nőttek föl.

Az együttes felállása 1971-től, ami máig változatlan:

• Benkő László – billentyű, ének
• Kóbor János – ének
• Debreczeni Ferenc – dob
• Mihály Tamás – basszusgitár, ének
• Molnár György – gitár

Számlista:
(A számok címére kattintva a link lejátsza azt, ezért letöltési linket ezúttal nem adok. Az összes szám elérhető a hivatalos honlapon, a dalszövegek fülnél.)

1. "Babylon" 04:07
   
2. "Hajnali óceán" 07:04
   
3. "Harangok" 04:26
   
4. "Gonosz város" 04:19
5. "Holdvirág" 06:03
   
6. "Júdás" 04:12
   
7. "Segíts nekem!" 04:59
   
8. "Utolsó ítélet" 06:12
   

Hajnali óceán; a YouTube-on megnézve ott van a szöveg a leírásban.
Dear non-Hungarian visitors, I have posted a translation of the lyrics. Look for it in the comments page.

A Sziget (The Island)

(kisebb spoilerek előfordulhatnak)

Michael Bay rendező 2005-ös alkotása ez a film. Én soha nem hallottam felőle, amíg pár hete meg nem néztem az egyik kereskedelmi csatornán (RTL vagy TV2, fogalmam sincs már melyik).

A film kezdőhelyzete kissé poszt-apokaliptikus világképet fest, miszerint atomháború után járunk és a mentsvárként szolgáló komplexumon kívül minden szennyezett és hajj-de-nagyon-halálos az emberi szervezetre. Az egyetlen tiszta zóna a címszereplő sziget, ahová bárki eljuthat, ha az időről-időre megtartandó sorsoláson kihúzzák. A film felütése nem éppen a legeredetibb, de elmegy. Az első felében egy kellemes sci-fi filmet kapunk némi thrilleres beütéssel, de igazán nem fog meghatni. Aztán a jön a nagy (és egyetlen) csavar, ami után korábbi hangulatát teljesen elveszti a film és egy üldözéses akciófilmmé degradálódik, amiből viszont már tele a padlás. Mégpedig sokkal jobb darabokkal.

Ez még nem is lenne akkora katasztrófa, csakhogy a történet az egyetlen csavar után annyira kiszámítható, hogy egy közepesen tapasztalt filmnéző szinte simán megjósolja a végét. Erre jön még, hogy a főszereplővel a legkevésbé sem tudok együtt érezni, köszönhetően az eltúlzott érzelgősségnek, ami hektoliter számra önti a nyálat a tisztelt publikum arcába. Ami számomra az utolsó csepp a pohárban, az a klisék és amatőr jellegű forgatási bakik brutális mértéke. Sivatagban menekül például a két főszereplő, de mégis makulátlanul tiszták és tökéletesen kisminkeltek maradnak, az üveg nem vág és a főgonosz csak brutálisan elnyújtott és túljátszott harc után hajlandó elpatkolni, miközben természetesen körülötte robban minden. Pff. Milliószor elsütött akciófilmes klisék ezek, miért nem lehet már észrevenni?!

Összességében nem kifejezetten rossz film, egy megnézést megérhet. A baj az, hogy a témából messze többet ki lehetett volna hozni: igényes sci-fitől horrorig szinte bármit. Ehelyett kapunk egy átlagosnál jobb felütésű filmet, ami azonban a második felében igénytelen tucatakcióvá degenerálja magát. Kár érte.

Hivatalos előzetes

Ayreon - The Human Equation

Az Ayreon munkásságát igazából nehéz bárhova is sorolni. Minden egyes Ayreon lemezről elmondhatjuk, hogy egy-egy - általában fantasy vagy sci-fi - történetet mesél el. Mi ebben a különleges? - merülhet fel a kérdés. Hiszen rengeteg olyan együttes van, amely hasonló technikával él. Két dolog: egyrészt az Ayreon az elsők között volt az 1995-ös Final Experiment című albumával, amit tekinthetünk akár az első metál-operának és a rock-opera feltámasztójának is. Másrészt az Ayreon mindössze egy állandó taggal rendelkezik, ő pedig Arjen Anthony Lucassen holland zenész. Az albumokon általában ő maga is énekel, a zenét pedig nagy részben ő alkotja. Teszi mindezt anélkül, hogy tudna kottát olvasni vagy írni! Ugyanis soha nem tanult zenélni, mindent önképző módon sajátított el.

Korábban tagja volt a Bodline és a Vengeance együtteseknek, de mivel nem tudta kiteljesíteni a zenei elképzeléseit bennük, így saját útjára lépett a kilencvenes évek közepén. Az Ayreon albumok történetiért is ő felel egyébiránt. A történetek rendszerint többszereplősek és minden szereplőt más-más énekes "testesít meg". Ezáltal az Ayreon vendégénekesi listája igencsak hosszú és felettébb impozáns. (a lista megtekinthető itt) Sajnos ez azzal is jár, hogy az Ayreon soha nem megy turnézni és élő előadásokra, lévén gyakorlatilag lehetetlen ennyi embert (mind saját együttessel) összehozni hozzá. Arjen így ritkán koncertezik, de azért előfordul, lévén három másik projektje is van: Ambeon, Star One és Stream of Passion.

Arjen A. Lucassen

Letöltés

Számlista:

1. "Day One: Vigil" 01:33
2. "Day Two: Isolation" 08:42
3. "Day Three: Pain" 04:59
4. "Day Four: Mystery" 05:37
5. "Day Five: Voices" 07:10
6. "Day Six: Childhood" 05:05
7. "Day Seven: Hope" 02:47
8. "Day Eight: School" 04:23
9. "Day Nine: Playground" 02:16
10. "Day Ten: Memories" 03:57
11. "Day Eleven: Love" 04:18
12. "Day Twelve: Trauma" 09:54
13. "Day Thirteen: Sign" 04:47
14. "Day Fourteen: Pride" 04:43
15. "Day Fifteen: Betrayal" 05:24
16. "Day Sixteen: Loser" 04:47
17. "Day Seventeen: Accident?" 05:42
18. "Day Eighteen: Realization" 04:31
19. "Day Nineteen: Disclosure" 04:43
20. "Day Twenty: Confrontation" 07:03

Szereplők:
(Énekes – Szerep)

James LaBrie – Én
Mikael Akerfeldt – Félelem
Eric Clayton – Ok
Heather Findlay – Szerelem
Irene Jansen – Szenvedély
Magnus Ekwall – Büszkeség
Devon Graves – Gyötrelem
Marcela Bovio – Feleség
Arjen Lucassen – Legjobb Barát
Mike Baker – Apa
Devin Townsend – Düh


Hivatalos lemezbemutató videó.


A Trauma című szám, ha a YouTube-on nézed meg, akkor a leírásban benne van a teljes dalszöveg.