Wendigo - Audio Leash

Tudom, hogy megígértem, hogy a legközelebb nem zenéről írok, de e lemez miatt megéri ezt az ígéretet megszegni.

A Wendigo 2004-ben alakult, progresszív metált játszó banda. A hazai metálzenekarok közül szerintem egyértelműen a legminőségibbek. Az előző lemezük, a Let It Out, hosszú ideje az egyetlen, ami eredetiben megvan (több tervbe van véve: Ayreon, Palya Bea, csak pénzmag kéne hozzá...). tartalmas szövegek, remekül eltalált hangzás, lendületes, de változatos zúzás... minden ami a jó metálhoz kell.

Ez az új lemez remekül sikerült (most, miközben ezt írom, megy végig másodszorra, de még lesz pár végigpörgetés ma...). És ami még jó hír: ingyen és legálisan letölthető az együttes honlapjáról mind mp3, mind veszteségmentes wav formátumban!

Sajnos rossz hír is van: az együttes "bizonytalan ideig szünetel", ergo feloszlik. Voltak problémák a kiadás körül, a szervezéssel (egymástól távol lakó tagok...). De minek én mondom el? Olvassátok el inkább az eredeti közleményt a weboldalon (letöltés alatt linkelve)!

hivatalos lemezbemutató videó

Számlista:

1. "Reach" 3:33
2. "Heroes" 3:33
3. "Leash" 5:30
4. "Entropia" 4:24
5. "Condemned" 4:14
6. "Mirrormask" 4:01
7. "Left" 3:48
8. "Failure" 3:45
9. "Spineless" 2:47
10. "Drift" 6:51

Letöltés

E Nomine - Das Beste aus... Gottes Beitrag und Teufels Werk

Ma megkaptam, hogy ritkán frissül a blog. Nos, mit ne mondjak, jogosan. :-) Egyrészt időhiány, másrészt meg lassan kezd átmenni a dolog zenei ajánlóvá. Pedig én ilyen "mindenből egy kicsit" jelleget akarok fenntartani. Szóval a legközelebbi bejegyzés biztos, hogy nem zenei lesz. Előre láthatólag hamarosan befejezem Clive Barker Books of Blood című novellagyűjteményét és akkor arról ejtek itt pár szót. Könyvkritika úgyis ritkábban jut, mint ahogy azt szeretném. Addig is: E Nomine.

Az együttes sajátos trance/techno zenét játszik. Saját meghatározásuk szerint monumental dance jelzőt kapott a műfaj. A lényege a dolognak az, hogy van jól kevert és kidolgozott techno alap. Erre jön a német szinkronszínészek által alámondott (tényleg jól átélt, eljátszott) szöveg. Mindez megspékelve lendületes és magával ragadó kórusénekkel, ami kicsit a gregorián egyházi énekre hajaz. A témát tekintve különböző mitológiai jelenségekről és keresztény hittel kapcsolatos dolgokról van szó általában. Elhiszem, hogy ez így leírva elég furcsának tűnhet, de valójában kiválóan működik.

Sajnos azonban nem tudni, hogy létezik-e egyáltalán még az együttes. A két állandó tag, akik a zenéért elsősorban felelnek (Christian Weller és Friedrich "Fritz" Graner) közül az egyik (Friedrich) 2008-ban elhagyta a projectet. Ezen kívül a kiadóval voltak problémák, ami miatt 2008 elején az új single (Heilig) már el sem jutott a boltokba, csak neten keresztül lett forgalmazva. Ezóta volt még egy remixekből álló, semmi újat nem tartalmazó "kacsa" album a neten, a Das Dunkle Element. Feltételezhető, hogy ehhez semmi köze nincs az együttesnek, ha pedig így áll a helyzet, akkor 2008 közepe óta nincs semmi hír az E Nomine-ről. Bár hivatalosan nem oszlottak fel, de azért lassan másfél éves hallgatás nem jelent jót szerintem sajnos.

Az utolsó teljes lemez egy válogatásalbum volt, feljavított, újrakevert dalokkal, külön erre készített (és címadó) introval és egy plusz bónuszszámmal rajta. Ez volt a Das Beste aus... Gottes Beitrag und Teufels Werk. Az egyik abszolút kedvenc lemezem. A számok jók, lendületesek és magával ragadóak. Beindítják a fantáziám és felpörgetnek, ezért van az, hogy a készülgető regényem írásakor mindig ez a válogatás megy. Beindítom, rárakom ismétlésre és sokszor két-három órát is írok egyhuzamban, anélkül, hogy tudatában lennék az idő múlásának.

A Mitternacht hivatalos klipje.

Számlista:

1. "Gottes Beitrag und Teufels Werk" 1:38
2. "Vater Unser" 3:19
3. "Mitternacht" 3:52
4. "Nebelpfade" 4:15
5. "Das Omen (im Kreis des Bösen)" 3:48
6. "Der Ring der Nibelungen" 3:47
7. "Das Tier in mir (Wolfen)" 4:00
8. "Nachtwache (Blaubeermund)" 5:10
9. "Die Runen von Asgard" 5:51
   
10. "Schwarze Sonne" 3:48
    
11. "Opus Magnum" 3:03
    
12. "Laetitia" 3:34
    
13. "Die Schwarzen Reiter" 4:28
    
14. "E Nomine (Denn sie wissen nicht was sie tun)" 3:23
15. "Das Böse" 3:44
    
16. "Deine Welt" 3:19
    
17. "Spiegelbilder" 3:59
    
18. "Bibelworte des Allmächtigen" 4:18
19. "Der Turm" 3:12
20. "Vater Unser, Pt. 2 (Psalm 23)" 4:01

Letöltés

Cable

Egy pár perces renderelt (teljesen számítógép által animált) kisfilm. Kicsit elgondolkodtató, nem egyszerű eset. A grafika is szépen meg van csinálva, de igazából az a kicsit depresszív, kicsit keserű, de gondolkodásra késztető jellege az, ami megfogott. Igazából felesleges többet írnom, inkább nézd meg!

Confession - Cancer

Ez a Confession nevű csapat második albuma, amely pár hete jött ki mindössze. A csapat a Last.fm címke szerint hardcore kategóriába sorolandó. Én nem vagyok efelől meggyőzve. A Last.fm címkéinél pedig előfordult már olyan blama, hogy Rick Astley bekerült a brutal death metal címkéjű előadók közé. Meg a hardcore-t mostanában divat mindenre ráhúzni, amiben elektromos gitár és elmaszatolt ének van. Szóval a bejegyzésem címkéi közé kissé félve tettem ki a "hardcore" besorolást, de jobb híján maradt ez. Na, de szólok pár szót a lemezről is:

Hát(tal nem kezdünk, mondatot, de most már mindegy), ez az album olyan... semmilyen. Van benne rappes lüktetés, meg éneklés, meg hörgés, meg hallgatható, de mégis... ha kimarad az életedből nem vesztesz semmit. Ugyanis nem találtam az egész albumon egy olyan számot sem, amire az "eredeti" jelzőt rá lehetne akasztani. Egyszerűen az az érzésem végig, hogy ezt már hallottam valahol.

Számlista:

1. "Intro" 1:26
2. "Send a Meat Truck" 3:17
3. "Must've Cut His Heart Out" 3:02
4. "Anarchy Road" 3:06
5. "That Scag and His Floozie, They're Gonna Die" 3:04
6. "That's Not the Goose" 2:59
7. "I Am the Nightrider" 3:14
8. "The Bitch Is Born to Run" 2:57
9. "Cundalini Wants His Hand Back!" 3:56
10. "She's Not What She Seems" 2:50
11. "Chewed Up and Spat Out" 3:26
12. "People Don't Believe In Heroes Anymore" 3:59
13. "That's Not The Goose (Ft. JJ Peters)" 2:52

Letöltés

Nile - Those Whom The Gods Detest

A Nile hatodik nagylemeze ez, amely idén jelent meg. A banda death metalt játszik, amely műfajtól én sokszor ódzkodom. Főleg attól a válfajától, ahol az ének/hörgés helyett, valami teljesen érthetetlen mély hörgés illetve magas hangú "sivítás van. (Nah, ezt jól megfogalmaztam.) Ha jól rémlik, ezt szokták a "slam" jelzővel illetni, de tudja a fene. Nem vagyok otthon ebben a kategorizálásban.

De mielőtt teljesen elkanyarodok, inkább rátérek a lényegre. Az ének bejön; a masszív, erőteljes, de a legtöbb helyen még érthető hörgés tökéletes. Az egész valami iszonyat jó zúzás, a dalok szövegeiért, témáiért meg külön plusz jár: H. P. Lovecraft írásait dolgozzák fel (abszolút kedvenc író), illetve az ókori Egyiptommal foglalkoznak. Összességében egy nagyon jó albumról van szó, aki nem utálja csuklóból az ilyen típusú zenét, tegyen vele egy próbát! Megéri.

Mivel hivatalos klipp (még?) nincs a lemezről, ezért kiválsztottam a kedvenc számom róla és azt ágyaztam be. Videó így nem lesz, csak ez a kép meg a zene.

Számlista:

1. "Kafir!" 6:50
2. "Hittite Dung Incantation" 3:48
3. "Utterances of the Crawling Dead" 5:09
4. "Those Whom the Gods Detest" 8:06
5. "4th Arra of Dagon" 8:40
6. "Permitting the Noble Dead to Descend to the Underworld" 3:32
7. "Yezd Desert Ghul Ritual in the Abandoned Towers of Silence" 2:33
8. "Kem Khefa Kheshef" 6:18
9. "The Eye of Ra" 5:00
10. "Iskander D'hul Karnon" 6:40

Letöltés

Illusion of Art - Aspirations to Fail and Disappoint

Különös zene ez. Nem is igen tudom hova sorolni őszintén szólva (a címkéket a Jamendoról loptam). A számok hangzása kicsit zavaró, kicsit depresszív, kicsit elgondolkodtató, kicsit olyan mindenféle. Az ilyen általánosítással nem sokra megyek, tudom, de tényleg nem tudom körülírni. Részben mert magam sem tudom mit is gondoljak róla.

Első nekifutásként internetezés közben beraktam háttérzenének. Nem működött: brutálisan idegesített. Aztán ma délután fáradtan ledőltem és benyomtam ezt az albumot. Elindított a képzeletemet, megnyugtatott, pihentetett. A zene az ember teljes figyelmét követeli, különben nem igazán élvezhető. Finom váltások, szándékosan "elrontott" disszonáns hangzás néhol; ha az ember teljesen odafigyel rá, egy igen kellemes hallgatnivalót kap végül, de ha nem, akkor jó eséllyel csak egyes elemek fognak feltűnni belőle, úgy meg tapasztalatom szerint idegesítő.

Az album lényegében egy dupla lemeznyi anyag, a Jamendora két külön albumként került fel (Aspirations to Fail and Disappoint Side A és Side B). Majdnem pontosan két óra együtt a két lemez, szóval elegendő hallgatnivalót biztosít egy kellemes délutáni pihenéshez, elgondolkodáshoz.

Az előadó amúgy marhára ismeretlen (YouTube-os videói két hónap alatt 30-40 megnézést szedtek össze), annak ellenére, hogy szerintem összességében jó (marhára relatív és szubjektív, tudom) zenét játszik. Erősen valószínű, hogy nem a blogom fogja meghozni neki a világhírt, de ha pár ember megismeri, esetleg megkedveli azt a zenét, az is valami. :-)

Weboldal: http://illusionofart.com/

A szokásos videó helyett itt az egész Side A lejátszható.

Számlista:

Side A (letöltés)

1. "Trimorphic Protennoia" 12:51
2. "Because I Am Too Mediocre" 2:40
3. "Introspection" 3:57
4. "Torture" 7:56
5. "When Will the Days End?" 6:10
6. "Random Logic" 5:21
7. "And Now We Eclipse the Apocalypse" 6:27
8. "The Last Storm on Usher" 7:48
9. "Finnegan's Wake" 16:30

Side B (letöltés)

1. "The Pentabarf" 9:53
2. "Breath of Norea" 5:46
3. "Insurgence" 6:27
4. "Mission to Juxtaposition" 4:06
5. "Boo to Buddha" 4:46
6. "A Pact of Amenity" 5:24
7. "The Last Draft of this Letter" 3:30
8. "Where Dost Thou Sleep?" 4:08
9. "The Somnambulist" 6:26

Yume - Álmok

A GSO Filmklubban került ez a film ajánlásra nemrég. Előtte nem ismertem egyáltalán a japán rendezőmester, Akira Kurosawa filmjeit őszintén szólva. Öreg hiba, de igyekszem változtatni ezen mostantól. :)

Most nem kezdek bele a rendező méltatásába, egy film után azért kicsit képmutatás lenne ez. A filmet viszont méltatom: az egyik legjobb (ha nem a legjobb) film, amit eddig láttam. Kurosawa saját álmait dolgozza fel, méghozzá hihetetlenül jól. Az elején némi "belerázódást igényel, főleg azoktól, akik (hozzám hasonlóan), nincsenek annyira otthon a japán filmek/kultúra világában, de ha ez megtörtént akkor egy igen emlékezetes élménnyel lesz gazdagabb az ember.

A film kicsit olyan, mint egy novelláskötet lenne filmben: nyolc különböző álmot mutat be. Ezek egyben felvázolnak egy képzeletbeli életutat is a néző előtt: az első álom főszereplője még egy kisgyerek, az utolsóé egy öregember. Az álmok azonban történetileg nem függnek össze. Azonban mégis egy egészet alkotnak, mégpedig a hangulat miatt: az összesnek van egy sajátos karakterisztikája, hangulata. Így az ember egymáshoz illőnek, összetartozónak érzi a nyolc álmot, noha konkrét, "megfogható" kapocs nincs köztük igazán.

Ami a film címét illeti, kiválóan illik az alkotáshoz. A valóságos és a teljesen szürreális/fantasztikus jelenetek kitűnően egymás mellé illenek és kiegészítik egymást (okosok ezt a stílust hívják mágikus realizmusnak), így tényleg álomszerűvé téve a film összhatását.

Összességében életem egyik legemlékezetesebb filmélménye volt, maximálisan megérte megnézni.

hivatalos trailer (nem a legjobb, de ha mást tettem volna be, az túl spoileres lett volna)

Letöltés (két CD):

(CD1: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 CD2: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8)

Sabaton - The Art Of War

A svéd power metal zenekar ötödik albuma ez, amely tavaly jelent meg. A cím takarja a témát is: harcokról, háborúkról, csatákról szólnak a dalszövegek, jórészt a két világháború idejéből. Nem váltja meg a világot, nem talál fel új zenei stílusokat (pedig az ma mekkora divat...), de nem is kell. Remek hallgatnivaló, a dallam fülbemászó és kiválóan alkalmas egy fárasztó nap után némi életerő feltámasztására. Nálam mindenképpen.

Nekem azért is élmény őket hallgatni, mert minden történelmi kor közül a két világháborúval foglalkozok a legszívesebben, ellenben ilyen témával foglalkozó együttessel rajtuk kívül nem nagyon találkoztam. Egyszer szívesen elmennék egy koncertjükre őszintén szólva. Így, itthon hallgatva is kifejezetten vérpezsdítő zene. Ha elképzelem milyen hatása lehet több ezres tömegben, brutális hangerővel... nem vagyok egy koncertre járó ember nagyon, de ez fenomenális lehet.

A Cliffs of Gallipoli hivatolos klippje.

Számlista:

1. "Sun Tzu Says" 0:23
2. "The Ghost Division" 3:51
3. "The Art of War" 5:08
4. "40:1" 4:10
5. "Unbreakable" 5:58
6. "The Nature of Warfare" 1:18
7. "Cliffs of Gallipoli" 5:51
8. "Talvisota" 3:32
9. "Panzerkampf" 5:15
10. "Union (Slopes of St. Benedict)" 4:05
11. "The Price of a Mile" 5:55
12. "Firestorm" 3:25
13. "A Secret" 0:37

Letöltés

Csajághy György - A "Lehel-kürt"

Érdemes tisztázni az elején: ez nem regény, nem népszerűsítő irodalom. Ez szakkönyv, mindennel, ami kell: idézetek, források, függelékek, szakszavak, tanulmányi ábrák, miegymás.

A kötet három részre tagolható, lényegében három különböző - tematikailag egymáshoz kapcsolódó - tanulmányról van szó. Az első a kürtféle hangszerek rövid történetét mutatja be (a másik két írás megértéséhez pont elégséges szinten). A második általában foglalkozik a lovasnépek kürtjeivel és kürtszerű eszközeivel (pl. ivókürtök, rangjelzések).

A könyv legnagyobb szekcióját a "Lehel-kürtnek" nevezett (Jászberényi múzeumban tárolt) kürt részletes tanulmányozása teszi ki. Minden egyes faragott ábrát részletesen elemezi és más kürtök ábráival összeveti a szerző. Emellett közérthetően (és megfelelő részletességgel) leírja a faragványokon található jelenetek, jelképek, mitikus lények eredetét, jelentését. Mindezt igen bőséges forrásanyaggal támasztja alá és lépésről lépésre cáfolja meg a hivatalos történettudomány, azon álláspontját, hogy a "Lehel-kürt" egy bizánci cirkuszi hangszer lenne.

Abból indul ki, hogy a magyarság eleve nem az Urál környékéről származik (és nincs is genetikai rokonságban a finnugor népekkel), hanem a belső ázsiai lovasnépek egyike. (Volt szerencsém a szerző személyes előadásait is hallgatni a témában, és népzenei hasonlóságokra, valamint némely régészeti leletekre mutatott rá, amelyek többé-kevésbé igazolták a feltevéseit. Teljességgel persze nem, de a finnugor eredetre sincsenek 100%-os bizonyítékok.)

Vizsgálja még a Lehel-monda esetleges valóságalapját, illetve megkísérel választ adni a kérdésre, hogy a kürt rangjelző szereppel bírt-e elsősorban vagy mint hangszert használták? Ennek érdekében fúváspróbákat végzett és ezek eredményét összevetette a korábbi, mások által végzett ilyen próbák eredményeivel.

A függelék részben található egy-egy pároldalas leírás a párthusokról és a kusánokról, amely népek nevei felmerülnek az könyv törzsanyagában. Továbbá van itt még egy rövid önéletrajz és a főbb írásainak listája, zárásként pedig egy angol nyelvű rövid összegzés.

A könyv összességében teljesen szakszerű, mégis közérthető tanulmány. Aki érdeklődik a téma irányt, annak csak ajánlani tudom.

Közlemény

A Blogger szolgáltatása megviccelt ma kissé. Mikor be akartam lépni, azt az üzenetet kaptam, hogy a fiókomat letiltották. Brutálisan berágtam és helyből csináltam egy másik blogot, azonban mielőtt bármit is publikáltam volna, kiderült, hogy ide (és a másik két blogomra is) be tudok lépni. Nem értem a malőr okát igazából (cookiekat töröltem és utána sem tudtam belépni), de most nem is ez a lényeg. A probléma az, hogy a másik blognak ugyanúgy Culture-Maniac a címe és az URL cím is csak egy karakterben különbözik.

A másik (teljesen üres) blog címe: culture-maniac.blogspot.com.
Ezé (a továbbra is aktívé): culturemaniac.blogspot.com.

Mindössze egy kötőjel a különbség, de a másik blogba nem fogok írni, amíg ez működik (ez remélhetőleg hosszú időt jelent)! Ha valaki tudja, hogy lehet törölni esetleg, az írjon (én gyorsan végigfutottam a menün, nem találtam lehetőséget rá, de nem voltam valami alapos)!

Szerkesztés [2009. 09. 11.]: A hiba után eldöntöttem, hogy minden eddigi cikkem anyagát lementem merevlemezre. Ezzel ma végeztem, így ha esetleg tényleg beszüntetésre kerülne valamiért a blogom, akkor a feljebb említett címre a lehető leghamarabb felkerül minden anyag és ott folytatódik a dolog. A további cikkeket felkerülésükkor rögtön archiválom, így egy esetleges blogtörléskor semmilyen anyag ne veszik el.)